2011. október 20., csütörtök

Az én Hős kutyusom

Túl vagyunk rajta. Nagyon boldogan rohant be a rendelőbe, akkor még nem tudta, hogy mi vár rá. Szerencsésen túl vagyunk a műtéten. Megvártam míg elkábul és ez nem volt túl jó érzés, de nem sírtam szóval én is hős vagyok :-). Fél nyolcra mentünk érte, az asszisztens szólt neki, hogy jöhet, de csak az orrát dugta ki. Szóltam neki, hogy -Pato gyere ide - és amennyire tudta farok csóválva jött hozzám. Nagyon vicces ebben a nagy gallérban, mert semmit nem tud vele csinálni, mindennek neki megy. A doki azt mondta, hogy nem lesz semmi gond, mert átalussza az éjszakát, de előfordulhat, hogy bepisil. Az éjszakát nem aludta át, de ezt előre tudhattuk volna, mert Pato soha nem azt csinálja, amit a többi kutya ilyen esetben. 


Sikerült pár órát aludnunk, csak az a tölcsér útban volt. Bekuporodott a hasamhoz és úgy szuszogott. Viszont sikerült bepisilnie, így hajnali háromkor szőnyeget tisztítottam. Végül reggel hétkor lefeküdt és aludtunk tízig. Nagyon fáradt vagyok, pedig délután is volt szundi.  Nagyon ügyesen tud enni és inni.




Délután kimentünk egy kicsit sétálni, mert egész nap hiába mentem ki vele a kertbe nem akart pisilni és kakilni. A séta alatt szerintem az egész napi mennyiséget kipisilet, amit megivott :-). A sétától teljesen felpörgött. Nem is akart vissza jönni a lakásba. Már vagy tíz perce kint volt és nem hallottam semmi zajt. Szegénykém a tölcsérrel együtt beszorult a ház oldalába kicsit vicces volt, de kiszabadítottam. Már nagyon ügyesen tud lépcsőzni :-). 
Mamit és Rékát az ajtóban ülve várta és a Nagyi küldött neki sok finomságot, aminek a felét meg is kapta. Azt hiszem nagyon vicces lesz majd ez a 12 nap, amíg rajta lesz a tölcsér. Nem nagyon tud vakaródzni és segítettem neki, csuszkált jobbra-balra. Szeretném, ha hétvégétől a nappalokat kint töltsené a kertben és csak este jöjjön be aludni. Annyira jó, hogy a kajlaságából nem vesztett semmit, remélem ez meg is marad. Kezdem megszokni, hogy nincsen meg a zacsija, de így is nagyon cuki. Meg a kutya történelemben sokan leélték az életüket zacsik nélkül és voltak barátaik. Annyira örülök, hogy... (hát nem tudom minek, mert Dani hívott és elfelejtettem) :-). Eszembe jutott!... nyáron beoltattam kulancs elleni oltással, mert tegnap míg vártunk volt ott egy kutyus, akit nem oltottak be. A tüzelés időszakában megszökött és megcsípte egy kullancs, beteg lett :-(. 40 000 ft-ba került a gyógyszer, hogy meggyógyuljon, nekem meg csak 14 000 ft-ba és nem lesz beteg. Persze csaj kutyusról van szó, aki ment kurválkodni.
Pár kép, amit ma csináltam róla. Ímádom a kis dögöt :-)


Most nem vagyok fotogén

Így is tudok boci szemekkel nézni 

Kicsit nehéz a tölcsérrel az asztal alatt közlkedni, de megoldom :-)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése