Mr. Big nagyon szeret horgászni és többször döntöttünk úgy, hogy Pato is velünk jön. Vicces volt, mert Patonak meg kellett tanulni, hogy Mr. Big kocsijában csak akkor utazhat ha lefekszik. A bottal is meg kellett barátkozni, meg a sok felszereléssel is, aminek erőteljes hal szaga volt, és Big nem nagyon engedte, hogy Pato szaglásszon. Számomra a legrosszabb horgászat az volt mikor lementünk Tas mellé a Dunára. Mikor megérkeztünk szakadt az eső és úgy kellett felállítanunk a sátrat. Még 5 perce sem voltunk kint mikor megcsípett egy darázs. Akkor volt az a pillanat, hogy most azonnal haza akarok menni és rendes fürdőszobát és WC-t akarok. Pato sem élvezte annyira ezt a helyzetet, mert nagyon közel voltak a horgászok és nem tudtuk elengedni Patot. Már alig vártuk, hogy hazajöjjünk.
Egyik nap korán reggel Tahinál lementünk a Dunára. Ezt nagyon élveztem, mert nem volt körülöttünk senki, így Patot egész nap el tudtuk engedni és meghatározott távolságon belül oda ment ahova akart. Itt szerintem nagyon jól viselkedett. Sokat nevettünk, mert Pato nem nagyon értette mikor Big beetettet, akkor hova lesz, amit bedob. Mert azt látta, hogy Big beteszi a csúzliba az etető anyagot, de mikor magasra ment akkor nem tudta követni és csak ugatott-ugatott. Pár képet ide is mellékelek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése