Összegzés

Lassan letelik a két hét! Nem tudom ki várja jobban, Anya, Pato vagy Én :-). Az elején azt hittem, hogy az eleven kutyusom nem is fogja bántani a tölcsérét, de azért a végére belejött. Sok mindent nem tudtunk csinálni, mert a tölcsér sok dolgot akadályozott. Sétáltunk rövideket, aminek az volt a lényege, hogy Pato az összes murvát a környéken beletette a tölcsérébe és majd egy határozott mozdulattal elhajította. Imádkoztam, hogy ne legyen a környéken senki. Megtanulta felemelni a fejét, lépcsőn közlekedés közben, de szombaton sikerült átbukfenceznie rajta, mert már megint kajla volt. Hosszabb sétákra nem mentünk el, mert a tölcsér miatt nem látott mindent és sokszor megilyedt ha valaki/valami hozzáért a hátához. Elmentünk Mamival és Patoval a postára,mert megjött a pöttyös gumicsizmám, mostmár eshet az eső is :-). Két órát sétáltunk, jól el is fáradtunk. Nagy vicces volt mikor elindultuk, mert Pato össze vissza ugrált, mint egy bakkecske. Legközelebb felveszem!

Pato és a tölcsér kapcsolata képekben:



Itt még egyben van a tölcsér :-)



Itt már beleakadt a kerítésbe!



Most már nagyon elege van a tölcsérből!

Azon gondolkoztam, jövőre tököt faragok. Idén még nem volt merszem hozzá és Halloween partit is lehetne rendezni, Pato lehetne méhecske vagy a Halloween-e Rémszörny :-)

Már gyakorol rá, a szeme már kezd szörnyes lenni :-)